Tipp szöveg felolvasáshoz:
Microsoft Edge böngészőben Ctrl + Shift + U vagy három pötty a jobb felső sarokban, a csillagtól balra, majd “Felolvasás gomb”.

A mesterséges intelligenciával vagy lebontjuk az utolsó falakat is a tanulási nehézségekkel élők előtt, vagy olyan digitális falakat húzunk, amik mögött sokan, így a diszlexiások is elvesznek majd. Sok AI tréner alig tud valamit a diszlexiáról, és a jelenlegi AI tananyagok sem mindig veszik figyelembe a diszlexiásokat érintő, sajátos igényeket. A digitális inklúziós szakértők látják az eszközök használatában a veszélyt, de az esélyt is.
Tisztázzuk mindenek előtt, hogy a diszlexia nem alacsony intelligenciát, vagy értelmi fogyatékosságot, hanem egy neurológiai eredetű tanulási zavart jelent, mely az olvasás, az írás és ezáltal a helyesírás nehézségeivel is jár. Az érintettek agya egyszerűen másképp működik az átlagtól. A fonológiai feldolgozás eltérései miatt a betűk és hangok összekapcsolása folyamatos, kimerítő küzdelem, ami szorongással, stresszel és szégyenérzettel is vegyülhet az érintettek számára.
Mi sem bizonyítja jobban, hogy nagyon sok gondolkodónk, művészek, tudósok, írók és géniuszok küzdöttek tanulási nehézségekkel. Hogy csak párat említsünk: Thomas Edison, Albert Einstein, Leonardo da Vinci, Winston Churchill és még sok híres ember számolt be arról, milyen nehézségekkel küzdött az iskolában és úgy általában véve az életben.
Cliff Weitzman, a Speechify (szövegfelolvasó alkalmazás) alapítója és vezérigazgatója bizonyítottan diszlexiás, aki munkájával az egész internetet tette hozzáférhetőbbé a tanulási nehézségekkel élőknek.

A legjellemzőbb tünetek a lassabb olvasási tempó, szóalkotási nehézségek és a betűk felcserélése, ami rendkívül gyors kimerüléshez vezet az érintettek körében.
Fontos tisztázni, mi a különbség a diszgráfia és a diszlexia között!
Míg a diszlexia a nyelvi kódolás zavara, a diszgráfia kifejezetten a kézírás fizikai kivitelezésének nehézsége, bár a kettő gyakran kéz a kézben jár.
Szakértők szerint ezekre a jelekre érdemes figyelni 3-6 éves kor között:
- Kései beszédindulás és nehézkes szótanulás.
- Betűk, színek vagy számok lassú megnevezése.
- Rímek felismerésének vagy alkotási képességének teljes hiánya.
A korai felismerés létfontosságú lehet. Ahhoz, hogy segítséget tudjon nyújtani a technológia, fontos a szűrés és a helyes diagnózis. Az AI lehet az az esélyegyenlőségi eszköz, ami a diszlexiások számára áttörést okozhat az önálló tanulásban és munkavégzésben, de nem mindegy, hogyan használjuk!

Egy nemzetközi AI témájú workshopon vettünk részt, amit a Google is támogat. Anna Ljundal, a Dán Diszlexia Szövetség (Danish Dyslexia Association) vezetője, aki maga is érintett, előadást tartott a diszlexia támogatásáról AI eszközök segítségével. Többször kimondta, hogy a diszlexia
nem hiba az agyban, hanem a szövegfeldolgozás egy alternatív módja. Anna rávilágított arra az érdekességre, miszerint a fonetikus nyelvekben (ahol a betű és a hang egyezik) enyhébbek a tünetek, míg az olyan szabálytalan nyelvekben, mint a dán is, az diagnosztizáltak száma az egekbe szökik.
Bár a magyar nyelv inkább fonetikus, nem jelenti, hogy kevesebb az érintett. Sokáig úgy tűnt, az AI eszközök sem ígérnek megváltást a diszlexiások számára, hiszen a legtöbbjük erősen szöveges alapú. A prompt (AI utasítás) megírása főként írásbeli feladat, a válasz értelmezése pedig egy olvasási kihívás. Félő volt, hogy az AI eszközöket éppen abba a lehetetlen kategóriába csomagolnánk, ami a diszlexiások számára a legtöbb problémát jelenti. Csak párat említve: könyvek, cikkek, jegyzetek, e-mailek, tesztek, billentyűzet, és így tovább, mind erősen szöveg alapúak voltak ezidáig.
Természetesen van lehetőség konkrét megoldásokra és az AI is segítség!

A dán példák megmutatták, hogyan hidalható át a probléma:
- Hangalapú bevitel (Speech-to-text): A gondolatok közvetlen rögzítése beszéddel, ami teljesen kiiktatja a fennálló írásbeli akadályokat. Dániában például a DictaNote nevű eszközt
integrálták a tananyaghoz, hogy a diszlexiások ne essenek ki a közös munkából a sokszor felesleges, vagy hosszúra nyúlt gépelés miatt.
- A kognitív terhelés csökkentésére az AI képes a sűrű, átláthatatlan szövegeket vázlatpontokká, vagy akár vizuális információvá alakítani.
- Szövegfelolvasók (Text-to-speech): A hallott szöveg segíti az írott szöveg dekódolását, ezzel kímélve a diszlexiásokat, akár órákat spórolva meg nekik.
Tehát a jövő technológiája nagy valószínűséggel megoldásokat tartogat, de a széleskörű klinikai felhasználás még várat magára.
Anna Ljundal szerint a tanároknak a következőket érdemes beépíteni az oktatásba:
- Vizuális ikonokkal segített fix napirend. (a kiszámíthatóság csökkenti a szorongást)
- Feladatok lebontása rövid, számozott lépésekre. (több energia a feladat elvégzéséhez)
- A lassabb tempó elfogadása az oktatásban. (mindenki számára előnyös)
- Mutassuk meg a diákoknak, hogyan használhatják az AI eszközöket saját igényeiknek megfelelően! (AI-modellezés)

A beszélgetésből megtudtuk, hogy Dániában a diszlexia diagnózissal rendelkezőknek ingyenes, digitális támogatást kapnak az államtól a tanulmányaik,
illetve munkájuk megsegítésére. Az Egyesült Királyság is viszonylag jól áll a diagnosztizálás terén, de még nem vezették be az AI rendszerek ilyen mértékű használatát. Szlovéniában például nyelvi akadályokba ütköztek az oktatók. Hiába inkluzív oktatás, egyelőre nem ismerik olyan jól a szlovén nyelvet az AI eszközök.
A hazai helyzet ennek tekintetében is sürgető beavatkozást igényel. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma az iskolákban nagyjából 6-8%, és ezek csak azok, akikről tudunk. Sajnos a diagnosztika is gyerekcipőben jár, az érintettekben kialakult szégyenérzet is megnehezíti a segítségkérést.

Az óvoda- iskola átmenet köztudottan kritikus szakasz, ahol a diszlexiában érintett gyerekek körében a szorongás is nagyban akadályozza a tanulást. Magyar kutatók ezért nemcsak digitális eszközökkel, hanem állatasszisztált (kutyás) foglalkozásokkal is küzdenek a tanulási nehézséggel stressz ellen,
hiszen a kutya jelenlétében a gyermek motiváltabb, és a szorongás oldódásával a bevésődés is hatékonyabb.
A legfontosabb tanulság, amit a webinárium/workshop közvetített, hogy az inkluzív tervezés nem opció a továbbiakban, sem az iskolákban, sem a munkahelyeken. Ha egy rendszert diszlexia-baráttá teszünk (hangalapú opciókkal, világos struktúrával), abból profitálhat mindenki. A technológia most már a kezünkben van. A kérdés csak az, hogy a digitális környezetünk kapukat nyit vagy falakat emel? Az AI képes lebontani a szövegalapú világ korlátait, de ehhez tudatosan kell használnunk és alkalmaznunk az inkluzivitás elvén.

A cikk élménybeszámoló, nem minősül tudományos cikknek. A forráselemzéshez és képekhez AI eszközöket is használtunk.