Amit látunk, csak az e-hulladék hegy csúcsa

A digitális kompetenciafejlesztés és a fenntarthatóságra nevelés napjaink oktatásának két meghatározó pillére. A Digitális Témahét és a Fenntarthatósági Témahét programjai lehetőséget teremtenek arra, hogy a diákok korszerű tudást szerezzenek és felelős, tudatos szemléletet alakítsanak ki a digitális és a természeti környezetük iránt.

Kollázs egy terepasztalról, amelyen 3D nyomtatott figurák, fák és fenntarthatósággal kapcsolatos makettek láthatóak.

Egy Digitális Tudásközpont számára különösen fontos, hogy a két terület összekapcsolásával támogassa az élményalapú, jövőorientált tanulást a kecskeméti oktatásban, ezért nem kérdés, hogy digitális élménytúránk programelem volt mindkét eseményen.

A Digitális Témahétről szóló cikkünket itt olvashatod el.

Az elmúlt évszázadban a digitális technológia fejlődésének fókusza elsősorban a megvalósíthatóságra és a teljesítményre irányult, amely napjainkra kiegészült azzal az igénnyel, hogy mindez minél kisebb ökológiai lábnyom mellett történjen. 

 

Fontos, hogy a Kecskeméti Digitális Tudásközpontban (DTK) nemcsak a technológia használatát, hanem gondolkodásmódot is fejlesztünk. Ezzel a szemlélettel települtünk ki eszközparkunkkal, hogy részt vegyünk a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola saját Digitális Hét programsorozatában, amit rendhagyó módon a Fenntarthatóság Hetén tartottak, április 20. és 24. között.

Kollázs2

A DTK eszközparkján keresztül színes palettán tudjuk bemutatni a robotika és a digitális kultúra látható és láthatatlan fenntarthatósági problémáit, így éltünk a lehetőséggel. A jól bevált és megszokott robotbemutató és élménytúra mellé érdekes és megdöbbentő tényekkel készültünk a felső tagozatos diákoknak. 

 

A bemutató alapja egy humanoid és egy négylábú AI robot. Ezeken az eszközökön keresztül átfogó képet adunk a robotika jelenlegi helyzetéről és határairól egyaránt. Látható és láthatatlan ökológiai lábnyoma is van ezeknek a robotoknak, amire a nyilvánvaló elektronikai berendezésen, chipeken és műanyag borításon túl talán sokan nem is gondolnak. Az AI robotok és eszközök betanítása, folyamatos felhőalapú adattárolása, illetve a szerverek üzemeltetése és hűtése is nagy karbon-lábnyomot hagy napjainkban. 

A robotok egyik legdrágább része az aktuátor, ami a robotok lábainak és karjainak ízületeiként is értelmezhető. Az egyik ilyen ízület esetleges mechanikai hibája működésképtelenné teheti az egész robotot. Ennek javítása drága, időigényes és szállítást is igényelhet, márkaszervizek esetén. Ráadásul a tudomány számos esetben nem is a kétlábú robotokat részesíti előnyben, hanem a négy, hat, vagy akár több lábúakat, a gördülékenyebb és stabilabb mozgás miatt.

A tudásközpont egyik látványos eszköze a gesztusvezérlő, amit a fiatalok ki is próbálhatnak. Ennek az alapja, hogy egy eszköz képes a kezünk mozgását felismerni és lekövetni, így a képernyőn akár háromdimenziós térben is navigálhatunk, csupán a kezünkkel, kiváltva az egeret vagy a távirányítót. Egy univerzális eszköz esetében a technológia kiválthatná a különféle irányító eszközök sokaságát. Ráadásul a Covid-19 óta az érintésmentes megoldások iránti kereslet megnőtt.

Ipari robotkarjainkon keresztül nemcsak irányításuk, programozásuk nehézségeit mutattuk be, hanem arra is felhívtuk a figyelmet, hogy bár a robotkaroknak van e-hulladéka, mégis fenntartható a használatuk, hiszen optimalizált munkavégzésük során a lehető legkisebb hibaszázalékkal dolgoznak, így csökkentve az ipari hulladék termelését.

 

 

Bizonyos szenzorok (digitális érzékelők) ilyen optimalizálásokban segítenek, mint a giroszkóp, ami sok eszközben, például okostelefonokban is megtalálható. Ez a szenzor teszi lehetővé, hogy egy okos eszköz tudja, hogy milyen pozícióban van. Tipikus példa a telefonok kijelzőjének álló illetve fektetett módja, de a legtöbb robot tartalmaz giroszkópot.

 

LEGO robotok segítségével felhívtuk a figyelmet arra, hogy milyen sok ipari gép dolgozik azon, hogy biztonságosabbá és könnyebbé tegye az emberfeletti munkát. A jövő kihívásai miatt jól látható, hogy milyen sokrétű feladatot végezhetnének olyan robotok, akiket több feladatra is fel lehetne építeni ugyanazon alkatrészekből, mint ahogy a LEGO robotokkal is tesszük.

Ezen kívül okos otthon optimalizációkkal, szenzorokkal, 3D nyomtatáshoz is használt lebomló műanyaggal, és az űrszeméttel kapcsolatban is tájékoztattuk a gyerekeket.

Ugyanezen a héten két Katedra Iskolás csoport is építette nálunk a jövő városát, aminek szintén az alapja a jövő zöld városának és okos megoldásainak közös, csoportos, projekt alapú munkában történő kitalálása és megvalósítása (3D nyomtatás, lebomló műanyag, karton, újrahasznosítás).

 

 

A jövő városa projektekről szóló cikkünket itt olvashatod el.

Végeredményében a fenntarthatóság a modern technológia (AI, robotika, okos rendszerek, felhőalapú munkavégzés) fejlődésével szinte alapvető szemléletként kell jelen legyen a fejlesztői magatartásban, amit a gyerekek egészen kicsi koruk óta elkezdhetnek elsajátítani. A fenntarthatóság, a kritikus gondolkodás (logika) és az etika mellett az AI alapú rendszerek használatában kiemelt szempont. Különösen azért, mert amit mindebből mi, felhasználók látunk, csak az e-hulladék hegy csúcsa!

Szerző: | 2026.05.8.